Ha úgy képzeljük, hogy szellemünk és testünk egy, vagyis szellemünk nem éli túl a test halálát, meditációnk eredménytelen lesz. Ezért a meditációra fel kell készülnünk. A buddhista szemlélet szerint a test és a szellem különböző. A testet az anyagot teremtő négy erő alkotja: a föld, víz, tűz és szél. A fogamzás pillanatában e négy erő jelen van a szülőktől kapott petesejt és sperma révén, amelyek a test kezdetét képezik. De új élet csak akkor veszi kezdetét, ha a megtermékenyült sejthez szellem is kapcsolódik, és a test a szellemmel egészen a halál pillanatáig együtt marad. A halálkor a szellem elszakad a testtől, és egy mások számára láthatatlan, álomszerű szellemtestben folytatja létét, a fizikai test pedig élettelen tetemmé válik. A halál utáni állapotban a szellem működése egyenesen folytatódik ugyanúgy, mint az álomban. A halál ténye nem is tudatosul, amint az álmodó sem tudja, hogy álmodik. A szellem folytatja határtalan teremtő tevékenységét az ébren léti állapotban tapasztalt jelenségekhez hasonló élmények létrehozásával. Ha ezen mélyen elgondolkodunk, az segít bennünket felkészülni a meditációra.
/Tar, Körösi Csoma emlékpark, felirat egy kép mellett/
Eddig az idézet.
Kérdések
Kérdések
- Miért lenne eredménytelen a meditáció (ha) csak azért mert úgy képzeljük, hogy testünk és szellemünk egy? A meditációt ebben a testben és az ehhez a testhez szükségszerűen hozzátartozó szellemmel együtt végezzük. Nem különíthető el a jelenben (ebben az életben; már ha van lélekvándorlás ) semmiképpen, mint ahogy az ok és okozat sem kapcsolható szét. Az a test, amelyben (a buddhista elképzelés szerint) a szellem munkálkodik, - állítólag - nem véletlenül választotta éppen azt a testet, amelybe "leköltözött". Tehát szükségszerűen összekapcsolódniuk kell. Az rendben lévőnek látszik, hogy a két fogalom test és szellem nem azonos, mint ahogy a körte sem azonos az almával.
- Milyen bizonyíték - tudományos, megdönthetetlen - van arra nézve, hogy a szellem tovább munkálkodik a test halála után?
- Az anyagot nem (csak) négy erő ("föld, víz, tűz, szél") alkotja, hanem leginkább atomok. Az anyag=energia (lásd: E=mc2) amiből következik, hogy az energia anyag, s az anyag energia. Kissé pongyolának érzem az anyag definiálását erre a négy elemre degradálva. Ha azonban az egyszerű megértés, a köznyelvben jobban elfogadásra számító fogalmazás volt a cél, akkor viszont inkább félrevezetés sült ki, s nem magyarázat.
- Nincs bizonyíték (tudományos, kétségbe vonhatatlan!) arra, hogy a szellem (1) kiszáll a testből, (2) folytatja
munkálkodását"határtalan teremtő" tevékenységét a testen kívül. Ha ez így lenne, akkor minden bizonnyal kaptunk volna már erre bizonyosságot. A vallási igéket nem tartom ennek, mert azokat ember - egy egóval, érdekkel, stb. "megáldott" - kreálta, kreálja. Másrészről, ha ez így lenne, akkor mit is tanulhatnánk a "folytatás" során, hiszen akkor a szellem ugyanazt az utat, ugyanazon érdekek mentén fejtené ki a tevékenységét, mint amit akkor tett, amikor még az adott testben lakozott. Harmadrészt, ha van lélekvándorlás, akkor miért nem ugyanabba a testbe költözünk vissza a "születésünkkor"? Nem pont akkor tanulhatnánk többet, ha azonos fizikai tulajdonságok mellett kellene további életfeladatokat megoldani? Hiszen, ha más a test, akkor - nyilván - más fizikai és fizikális adottságok mellett másként és másként reagálnánk az élethelyzetekre, mégpedig úgy, hogy nem kerülnénk ismét olyan helyzetbe, mint amit megoldani elmulasztottunk még a korábbi testünkkel. Ez az egész képtelenség!
